Az ősi Marsról úgy tartják, hogy egy vízzel teli világ volt. Könnyen meglehet, hogy inkább hideg volt, fagyokkal és árvizekkel, mintsem trópusi paradicsom.
Lehet, hogy a légköre is sűrűbb, és éppen ennek a légkörnek az összetételét kérdőjelezték most meg. Az IFLScience szerint a kémiai elemek ugyanis arra utalnak, hogy a Földhöz hasonlóbb lehetett, mint azt valaha is gondolták.
Az eredmények a NASA Curiosity nevű űrszondájától származnak, amely a Gale-krátert, egy ősi tó helyét vizsgálja.
A kutatók a vártnál magasabb mangán-oxid szintről számoltak be az üledékes kőzetekben. A csapat által vizsgált összes forgatókönyvhöz erős oxidáló környezetre van szükség. A tanulmány a Journal of Geophysical Research: Planets cimű folyóiratban olvasható.
Oxigénben gazdagabb volt a ős-Mars légköre? És ha igen, hogyan?
A mangán-oxid nehezen képződik a Mars felszínén, ezért nem számítottunk arra, hogy ilyen magas koncentrációban találjuk meg egy part menti lelőhelyen
– mondta Patrick Gasda, a Los Alamos Nemzeti Laboratórium Űrkutatási és Alkalmazási Csoportjának vezető szerzője.
„A Földön az ilyen típusú lerakódások állandóan előfordulnak a légkörünkben lévő magas oxigénszint miatt, amelyet a fotoszintetikus élet és a mangán oxidációs reakciókat katalizáló mikrobák termelnek.”
„Nincs bizonyítékunk arra, hogy a Marson bármikor is élet lehetett volna, emellett nem világos az oxigén előállításának mechanizmusa a bolygó ősi légkörében, így az, hogy a mangán-oxid hogyan keletkezett és koncentrálódott itt, igazán rejtélyes.”
„Ezek az eredmények a marsi légkörben vagy a felszíni vízben zajló nagyobb folyamatokra utalnak, és azt mutatják, hogy még több munkát kell végezni a marsi oxidáció megértéséhez.”
Nyilvánvalóan nem feltételezhetjük, hogy az oxigént az élet hozta létre, és hogy az oxigén miatt alakult ki ez a kémiai vegyület, majd egyszerűen eltűnt.
Valaminek viszont oxidálnia kellett a mangánt és a Curiosity által talált vasat, tehát a folyamat valamikor megtörtént. Még akkor is, ha nem volt benne életforma.
A vegyületek egyszerűen a tó partján keletkezhettek a tó vizéből. Kialakulhattak a homokban mozgó talajvízből, vagy a talajvíz módosíthatta őket.
De akkor is szükség van ezeknek a fémeknek az oxidációjára. A Curiosity ChemCam kamerájának megfigyelései legalábis erről árulkodnak.
„Az ősi kőzetek által feltárt Gale-tó környezete egy olyan lakható környezetbe enged bepillantást, amely meglepően hasonlít a Föld mai helyeihez” – magyarázta Nina Lanza vezető kutató.
„A mangánásványok gyakoriak a Földön a tópartokon található sekély, oxidos vizekben, és figyelemre méltó, hogy az ősi Marson ilyen felismerhető jellegzetességeket találunk.”
Érdemes elolvasni:
