Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült újra olvashatóvá tennie egy több mint ezer éves bibliai kézirat 42 oldalát, ami pontosabb képet ad arról, hogyan alakították az Újszövetség szövegét az első keresztény közösségek.
A projektet a glasgow-i egyetem kutatói vezették, akik egy különleges, H Kódex nevű kézirat töredékeit vizsgálták. Ez a 6. századi görög nyelvű kódex Pál apostol leveleit tartalmazta, és az egyik legkorábbi ismert forrás ezek közül.
Ezek a szövegek az Újszövetség legfontosabb részei közé tartoznak, és már a legkorábbi keresztény közösségek életében is meghatározó szerepet játszottak. A kódex vizsgálatával rájöttek, hogyan másolták, rendezték és értelmezték a bibliai szövegeket több mint ezer évvel ezelőtt.
A kódex korát egy nemzetközi kéziratkutató szervezet is ellenőrizte, és egy párizsi laboratóriumban radiokarbonos vizsgálatokkal megerősítették a 6. századi keltezést.
Kapcsolódó:
A radiokarbonos módszer több bibliai esemény időrendjét is segített tisztázni
A H kódex legfontosabb felfedezései:
- Korai fejezetlisták: Az előkerült oldalak Pál leveleinek legkorábbi ismert fejezetbeosztásait tartalmazzák, amelyek jelentősen eltérnek a ma használtaktól.
- Betekintés a másolók munkájába: A töredékekből kiderül, hogyan javították, jegyzetelték és értelmezték a szövegeket a 6. századi írástudók.
- Középkori újrahasznosítás: A kézirat állapota jól mutatja, hogyan használták fel újra a vallási szövegeket, amikor azok megrongálódtak vagy elavulttá váltak.
Így tűnhetett el az ősi bibliai kézirat
A kódex több darabban maradt fenn. Az Archaeology News beszámolója szerint a kéziratot az Athosz-hegyen található Nagy Lavra kolostor szerzetesei szedték szét, majd pergamenlapjait más könyvek kötéséhez használták fel.
Ez a gyakorlat akkoriban megszokott volt, mivel a pergamen értékes anyagnak számított, ezért a régi vagy sérült kéziratokat gyakran újrahasznosították. Így az eredeti könyv darabjai szétszóródtak Európa különböző gyűjteményeiben, és sok oldalt végleg elveszettnek hittek.
Egyetlen lapból több oldalnyi szöveg került elő
A mostani áttörést a multispektrális képalkotás technológiája hozta el. A kutatók különböző hullámhosszú fényekkel vizsgálták a pergament, így olyan tintanyomokat is láthatóvá tettek, amelyek szabad szemmel már eltűntek.
Az segített a rekonstrukcióban, hogy amikor a kéziratot a középkorban újraírták, a tinta halvány lenyomatokat hagyott a szomszédos lapokon. Ezek a tükörszerű nyomok őrizték meg az eredeti szöveg egy részét.
A kutatás során kiderült, hogy egyes pergamenlapokon több rétegben is fennmaradhattak szövegek. Előfordult, hogy egyetlen lapból több oldalnyi tartalmat sikerült visszaolvasni, amelynek köszönhetően a kutatók összesen 42 korábban elveszett oldalt rekonstruáltak a kéziratból.
Mit árul el a kézirat az első keresztényekről?
A most feltárt szövegek jelentősége inkább abban áll, hogy megmutatja, hogyan használták ezeket az írásokat a korai keresztény közösségek. A kéziratban talált fejezetlisták például eltérnek a mai Bibliák szerkezetétől, ami arra utal, hogy a szövegek tagolása később alakult ki.
Emellett a lapokon számos javítás, megjegyzés és szerkesztési megoldás is látható. Ezekből az derül ki, hogy a másolók értelmezték, és helyenként korrigálták is a szöveget.
A kutatás eredményeit digitális kiadásban is közzétették, amely a szakemberek és az érdeklődők számára egyaránt elérhető, és később nyomtatott formában is megjelenik.
Ha lemeradtál:
- Váratlan bizonyítékot találhattak a Biblia egyik legismertebb történetére
A kiemelt kép illusztráció. Forrás: Mesrop Mashtots Institute of Ancient Manuscripts, Jereván / James Blake Wiener (CC BY-NC-SA)
