Ursula von der Leyen legutóbbi lépései erős ellenállást váltottak ki több tagállamban, és egyre nagyobb vita bontakozik ki Brüsszelben arról, hogy valójában ki irányítja az Európai Unió külpolitikáját.
Megszüntethetik az egyhangúságot Brüsszelben?
Ursula von der Leyen ismét felvetette az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalának reformját. Az Európai Bizottság elnöke szerint az egyhangúsági szabály egyre inkább akadályozza az EU-t abban, hogy gyorsan reagáljon a globális válságokra.
A javaslat lehetővé tenné, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben minősített többségi szavazással döntsenek, vagyis egyetlen ország sem blokkolhatná többé a közös álláspontot. Von der Leyen úgy véli, ez erősítené az EU geopolitikai hitelességét és cselekvőképességét.
Azonban a kezdeményezés eddig kevés támogatást kapott a tagállamoktól, amelyek közül sokan vonakodnak lemondani vétójogukról.
A háttér: Ukrajna támogatása
A vita különösen éles lett, miután Magyarország blokkolt egy Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös hitelcsomagot. A támogatást megerősített együttműködés keretében valósítanák meg, de Budapest ellenállása ismét rávilágított az EU döntéshozatali rendszerének egyik legnagyobb gyengeségére.
Brüsszelben egyre nagyobb az aggodalom, hogy az egyhangúsági szabály megakadályozza az EU-t abban, hogy egységes álláspontot képviseljen a nagy geopolitikai kérdésekben. Ugyanakkor sok tagállam a vétót az EU-rendszeren belüli nemzeti szuverenitás egyik utolsó garanciájának tekinti.
Irán is új diplomáciai feszültségeket szít
A feszültségek tovább fokozódtak az iráni konfliktus miatt, amelynek kezdeti napjaiban Ursula von der Leyen állítólag több mint egy tucat telefonhívást intézett európai és öböl-menti vezetőkhöz. Diplomáciai források szerint a Bizottság elnöke még a teheráni rezsimváltás lehetőségét is felvetette.
Több uniós politikus azonban úgy véli, hogy ez a szerep nem a Bizottság elnökére hárul. Az EU külpolitikai koordinációja hivatalosan a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas feladata.
Nathalie Loiseau, az Európai Parlament francia képviselője élesen bírálta a lépéseket. Ahogy fogalmazott,
„Szinte hallucinációszerű volt látni, hogy von der Leyen hivatalos engedély nélkül kapcsolatba lép az öböl-menti államok vezetőivel.”
„Az EU nevében beszélni – konzultáció nélkül?”
Több diplomata szerint a probléma nem csupán az, hogy a Bizottság elnöke aktívan részt vesz a diplomáciában, hanem hogy időnként olyan politikai álláspontokat fogalmaz meg, mintha azok az egész Európai Unió álláspontját képviselnék.
Egy magas rangú uniós diplomata figyelmeztetett, hogy ez könnyen zavart okozhat a nemzetközi partnerek számára.
„A probléma az, hogy a Bizottság elnöke ötletekkel áll elő, miközben úgy tűnik, mintha az EU-t kötelezné – a tagállamok előzetes konzultációja nélkül,” mondták.
A kritikusok megjegyzik, hogy az iráni konfliktus kezelése csak egy a számos vitatott kérdés közül. Több kormány korábban bírálta a Bizottság szerepét Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsításában és von der Leyen részvételét Donald Trump úgynevezett „Béketanácsában”.
Brüsszel visszavág a kritikákra
Az Európai Bizottság határozottan visszautasította ezeket a vádakat. Egy szóvivő hangsúlyozta, hogy a világ vezetőivel való kapcsolattartás a Bizottság elnökének feladatkörébe tartozik, és hogy von der Leyen csupán a szerződésekben meghatározott hatásköröket gyakorolja.
Azt is kiemelték, hogy az EU hivatalos álláspontját az iráni konfliktusról valójában Kaja Kallas közölte egy, a 27 tagállammal egyeztetett nyilatkozatban.
Forrás: Portfolio.hu; Index.hu
Ha lemaradtál róla:
