Ursula von der Leyen legutóbbi lépései erős ellenállást váltottak ki több tagállamban, és egyre nagyobb vita bontakozik ki Brüsszelben arról, hogy valójában ki irányítja az Európai Unió külpolitikáját.
Megszüntethetik az egyhangúságot Brüsszelben?
Ursula von der Leyen ismét felvetette az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalának reformját. Az Európai Bizottság elnöke szerint az egyhangúsági szabály egyre inkább akadályozza az EU-t abban, hogy gyorsan reagáljon a globális válságokra.
A javaslat lehetővé tenné, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben minősített többségi szavazással döntsenek, így egyetlen ország sem tudná blokkolni a közös álláspontot. Von der Leyen úgy véli, ez erősítené az EU geopolitikai hitelességét és cselekvőképességét.
Azonban az eddigi kezdeményezés kevés támogatást kapott a tagállamoktól, amelyek közül sokan vonakodnak lemondani vétójogukról.
A háttér: Ukrajna támogatása
A vita különösen éles lett, miután Magyarország blokkolt egy Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós közös hitelcsomagot. A támogatást megerősített együttműködés keretében valósítanák meg, de Budapest ellenállása ismét rávilágított az EU döntéshozatali rendszerének egyik legnagyobb gyengeségére.
Brüsszelben egyre nagyobb az aggodalom, hogy az egyhangúsági szabály megakadályozza az EU-t abban, hogy egységes álláspontot képviseljen a jelentős geopolitikai kérdésekben. Ugyanakkor sok tagállam a vétót az EU-rendszeren belüli nemzeti szuverenitás utolsó garanciájának tekinti.
Irán is új diplomáciai feszültségeket szít
A feszültségeket tovább fokozta az iráni konfliktus, amelynek kezdeti napjaiban Ursula von der Leyen állítólag több mint egy tucat telefonhívást intézett európai és öböl-menti vezetőkhöz. Diplomáciai források szerint a Bizottság elnöke még a teheráni rezsimváltás lehetőségét is felvetette.
Több uniós politikus azonban úgy véli, hogy ez a szerep nem a Bizottság elnökére hárul. Az EU külpolitikájának koordinálása hivatalosan a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas feladata.
Nathalie Loiseau, az Európai Parlament francia képviselője élesen bírálta a lépéseket. Ahogy fogalmazott,
„Szinte hallucinációszerű volt látni, hogy von der Leyen hivatalos engedély nélkül lépett kapcsolatba az öböl-menti államok vezetőivel.”
„Az EU nevében beszélni – egyeztetés nélkül?”
Több diplomata szerint a probléma nem csupán az, hogy a Bizottság elnöke aktívan részt vesz a diplomáciában, hanem hogy időnként olyan politikai álláspontokat fogalmaz meg, mintha azok az egész Európai Unió álláspontját képviselnék.
Egy magas rangú uniós diplomata figyelmeztetett, hogy ez könnyen zavart okozhat a nemzetközi partnerek számára.
„A probléma az, hogy a Bizottság elnöke ötletekkel áll elő, miközben úgy tűnik, hogy az EU-t kötelezi – előzetes egyeztetés nélkül a tagállamokkal” – mondták.
A kritikusok megjegyzik, hogy az iráni konfliktus kezelése csak egy a számos vitás kérdés közül. Több kormány korábban bírálta a Bizottság szerepét Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsításában és von der Leyen részvételét Donald Trump úgynevezett „Béketanácsában”.
Brüsszel visszavág a kritikákra
Az Európai Bizottság határozottan visszautasította ezeket a vádakat. Egy szóvivő hangsúlyozta, hogy a világ vezetőivel való kapcsolattartás a Bizottság elnökének feladatai közé tartozik, és von der Leyen csupán a szerződésekben meghatározott hatásköröket gyakorolja.
Azt is hangsúlyozták, hogy az iráni konfliktusról szóló hivatalos uniós álláspontot valójában Kaja Kallas közölte, a 27 tagállammal egyeztetett nyilatkozatban.
Forrás: Portfolio.hu; Index.hu
Ha lemaradt róla:
