Ursula von der Leyen közelmúltbeli lépései erős ellenállást váltottak ki több tagállamban, és egyre nagyobb vita bontakozik ki Brüsszelben arról, hogy valójában ki irányítja az Európai Unió külpolitikáját.
Megszüntethetik az egyhangúságot Brüsszelben?
Ursula von der Leyen ismét felvetette az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalának reformját. Az Európai Bizottság elnöke szerint az egyhangúsági szabály egyre inkább akadályozza az EU-t abban, hogy gyorsan reagáljon a globális válságokra.
A javaslat lehetővé tenné, hogy bizonyos külpolitikai kérdésekben minősített többségi szavazással döntsenek, ami azt jelentené, hogy egyetlen ország sem blokkolhatná a közös álláspontot. Von der Leyen úgy véli, ez erősítené az EU geopolitikai hitelességét és cselekvőképességét.
Azonban a kezdeményezés eddig kevés támogatást kapott a tagállamoktól, amelyek közül sokan vonakodnak lemondani vétójogukról.
A háttér: Ukrajna támogatása
A vita különösen éles lett azután, hogy Magyarország megvétózott egy 90 milliárd eurós közös hitelcsomagot, amelyet Ukrajnának szántak. A támogatást megerősített együttműködés révén valósítanák meg, de Budapest ellenállása ismét rávilágított az EU döntéshozatali rendszerének egyik legnagyobb gyengeségére.
Brüsszelben egyre inkább aggódnak amiatt, hogy az egyhangúsági szabály megakadályozza az EU-t abban, hogy egységes álláspontot képviseljen a nagy geopolitikai kérdésekben. Ugyanakkor sok tagállam úgy tekint a vétójogra, mint az EU-rendszeren belüli nemzeti szuverenitás egyik utolsó garanciájára.
Irán is új diplomáciai feszültségeket szít
A feszültségek tovább fokozódtak az iráni konfliktus miatt, amelynek kezdeti napjaiban Ursula von der Leyen állítólag több mint egy tucat telefonhívást intézett európai és öböl-menti vezetőkhöz. Diplomáciai források szerint a Bizottság elnöke még a teheráni rezsimváltás lehetőségét is felvetette.
Több uniós politikus azonban azt állítja, hogy ez a szerep nem a Bizottság elnökére hárul. Az EU külpolitikájának koordinálása hivatalosan a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Kaja Kallas feladata.
Nathalie Loiseau, a francia Európai Parlamenti képviselő élesen bírálta a lépéseket. Ahogy ő fogalmazott,
„Szinte hallucinációszerű volt látni, hogy von der Leyen hivatalos felhatalmazás nélkül kapcsolatba lép az öböl-menti államok vezetőivel.”
„Az EU nevében beszélni – egyeztetés nélkül?”
Több diplomata szerint a probléma nem csupán az, hogy a Bizottság elnöke aktívan részt vesz a diplomáciában, hanem hogy időnként politikai álláspontokat fejez ki, mintha azok az egész Európai Unió álláspontját képviselnék.
Egy magas rangú uniós diplomata figyelmeztetett, hogy ez könnyen zavart okozhat a nemzetközi partnerek számára.
„A probléma az, hogy a Bizottság elnöke ötletekkel áll elő, miközben úgy tűnik, hogy elkötelezi az EU-t – a tagállamokkal való előzetes egyeztetés nélkül” – mondták.
A kritikusok megjegyzik, hogy az iráni konfliktus kezelése csak egy a számos vitás kérdés közül. Több kormány korábban bírálta a Bizottság szerepét Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsításában és von der Leyen részvételét Donald Trump úgynevezett „Béketanácsában”.
Brüsszel visszavág a kritikákra
Az Európai Bizottság határozottan elutasította ezeket a vádakat. Egy szóvivő hangsúlyozta, hogy a világ vezetőivel való kapcsolattartás a Bizottság elnökének feladatai közé tartozik, és hogy von der Leyen csupán a szerződésekben meghatározott hatásköröket gyakorolja.
Azt is kiemelték, hogy az iráni konfliktusról szóló EU hivatalos álláspontját valójában Kaja Kallas közölte, a 27 tagállammal egyeztetett nyilatkozatban.
Forrás: Portfolio.hu; Index.hu
Ha lemaradt volna róla:
